Files
mpv/DOCS/Hungarian/video.html
T
gabucino abb423569b sync
git-svn-id: svn://svn.mplayerhq.hu/mplayer/trunk@7001 b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2
2002-08-14 20:24:55 +00:00

1039 lines
44 KiB
HTML

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<HTML>
<HEAD>
<LINK REL="stylesheet" TYPE="text/css" HREF="../default.css">
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
</HEAD>
<BODY>
<P><B><A NAME=2.3.1>2.3.1. Video kimeneti eszközök</A></B></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.1>2.3.1.1. MTRR</A></B></P>
<P>Nagyon ajánlott az MTRR helyes beállítása, mert minden esetben
sebességnövekedést eredményez.</P>
<P>Nézd meg a <CODE>/proc/mtrr</CODE> file tartalmát :</P>
<P><CODE>
--($:~)-- cat /proc/mtrr<BR>
reg00: base=0xe4000000 (3648MB), size= 16MB: write-combining, count=9<BR>
reg01: base=0xd8000000 (3456MB), size= 128MB: write-combining, count=1<BR>
</CODE></P>
<P>Helyes, ott látszik a Matrox G400-am 16Mb memóriája. Ezt a parancsot
XFree 4.x.x alól adtam ki, ami automatikusan beállítja az MTRR-t.</P>
<P>Ha nálad nem sikerül neki, kézzel kell beállítani. Először a báziscímet kell
megkeresni. Erre van 3 módszer :</P>
<UL>
<LI>az X11 induló üzeneteiből, például :
<CODE>(--) SVGA: PCI: Matrox MGA G400 AGP rev 4, Memory @ 0xd8000000, 0xd4000000<BR>
(--) SVGA: Linear framebuffer at 0xD8000000</CODE></LI>
<LI>a /proc/pci-ből (használd az lspci -v parancsot):
<CODE>01:00.0 VGA compatible controller: Matrox Graphics, Inc.: Unknown device 0525</CODE><BR>
<CODE>Memory at d8000000 (32-bit, prefetchable)</CODE></LI>
<LI>from mga_vid kernel driver messages (use dmesg):
<CODE>mga_mem_base = d8000000</CODE></LI>
</UL>
<P>Ezután kell a memória mérete is. Csak át kell konvertálni a video ram
méretét hexadecimálisba, pl így:</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1 MB</TD><TD WIDTH=10%></TD><TD>0x100000</TD><TR>
<TD></TD><TD>2 MB</TD><TD></TD><TD>0x200000</TD><TR>
<TD></TD><TD>4 MB</TD><TD></TD><TD>0x400000</TD><TR>
<TD></TD><TD>8 MB</TD><TD></TD><TD>0x800000</TD><TR>
<TD></TD><TD>16 MB</TD><TD></TD><TD>0x1000000</TD><TR>
<TD></TD><TD>32 MB</TD><TD></TD><TD>0x2000000</TD><TR>
</TABLE>
<P>Már tudjuk a címet és a méretet, már csak a beállítás hiányzik!
Például a fenti Matrox kártyához (base=0xd8000000), 32mega memóriával
(size=0x2000000) ezt kell beírni:</P>
<P><CODE>echo "base=0xd8000000 size=0x2000000 type=write-combining" >| /proc/mtrr</CODE></P>
<P>Nem minden CPU támogatja az MTRR-eket. Például régebbi K6/2-k (266Mhz
körül, stepping 0) nem, de stepping 12-esek igen (<CODE>cat /proc/cpuinfo
megadja a stepping értékét</CODE>).</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.2>2.3.1.2. Xv</A></B></P>
<P>XFree86 4.0.2 vagy újabb alatt használhatod a kártyád hardveres YUV
rutinjait, az XVideo kiterjesztéssel. Ezt használja a '-vo xv' opció.
Ez a meghajtó támogat fényerő/kontraszt/stb állitást is (a régi és lassú
DirectShow-os DivX codec ezt más video meghajtóknál is lehetővé teszi),
lásd a manpage-t.</P>
<P>Hogy működjön, a következő feltételeknek kell teljesülniük :</P>
<UL>
<LI>XFree86 4.0.2 vagy újabb kell (előző verziókban nincs XVideo)</LI>
<LI>A kártyádnak tudnia kell hardveres gyorsítást (a mai kártyák tudják)</LI>
<LI>Az X-nek be kell töltenie az XVideo kiterjesztést, valahogy így néz ki:
<CODE>&nbsp;&nbsp;(II) Loading extension XVideo</CODE>
a /var/log/XFree86.0.log file-ban.<BR>
<BR>
Megj.: ez csak az XFree86 kiterjesztését tölti be. Egy rendes installban
ez az alap, és nem azt jelenti, hogy a _kártyád_ XVideo támogatása
töltődött be!</LI>
<LI>A kártyád Linuxos drivere támogatja-e az Xv-t. Ezt az 'xvinfo'-val lehet
megnezni, ez pedig az XFree86 disztribúció része. Egy hosszú szöveget
kell hogy kiírjon, hasonlót ehhez:
<PRE>
X-Video Extension version 2.2
screen #0
Adaptor #0: "Savage Streams Engine"
number of ports: 1
port base: 43
operations supported: PutImage
supported visuals:
depth 16, visualID 0x22
depth 16, visualID 0x23
number of attributes: 5
(...)
Number of image formats: 7
id: 0x32595559 (YUY2)
guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: YUV (packed)
id: 0x32315659 (YV12)
guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 12
number of planes: 3
type: YUV (planar)
(...stb...)
</PRE>
Támogatnia kell a YUY2 packed, YV12 planar pixelformátumokat, hogy
használható legyen az <B>MPlayer</B>-rel.</LI>
<LI>És végül, hogy az <B>MPlayer</B> tartalmazza-e az 'xv' támogatást.
./configure kiírja.</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.1>2.3.1.2.1. 3dfx kártyák</A></B></P>
<P>Régebbi 3dfx meghajtóknak problémái vannak az XVideo gyorsítással,
nem támogatták a YUY2-t vagy YV12-t, ésígytovább. Ellenőrizd hogy az
XFree86-od verziója 4.2.0 vagy újabb-e! Az előzőek fagynak YV12-től.
Ha furcsa effekteket észlelsz -vo xv-vel, próbáld ki az SDL meghajtót
(annak is van XVideo támogatása), az segíthet. Nézd meg a <A HREF="#2.3.1.4">2.3.1.4-es</A>
fejezetet a részletekhez.</P>
<P><B>VAGY</B> inkább használd az ÚJ -vo tdfxfb meghajtót! Lásd
<A HREF=#2.3.1.9>2.3.1.9-es</A> fejezet.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.2>2.3.1.2.2. S3 kártyák</A></B></P>
<P>S3 Savage3D-knek működniük kell, de Savage4-hez 4.0.3-as de inkább újabb
XFree86 kell (ha bajok vannak a képpel, próbáld meg 16bpp-n). S3 Virge-re vonatkozólag..
van Xv támogatás hozzá, de a kártya maga elég lassú szoval jobb ha
eladod.</P>
<P><B>Megj</B>.: a Savage kártyáknak lassú az YV12 megjelenítési képessége
(YV12-YUY2 konverziót csinál a meghajtója mert a Savage hardver képtelen
YV12-t megjeleníteni). Így amikor ezen dokumentáció azt mondja hogy
"itt az YV12 kimenetet használd mert az gyorsabb", az nem biztos.
Próbáld ki <A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/Savage-driver/savage_drv.o.mmx2.bz2">ezt
a meghajtót</A> - MMX2 utasításokat használ a konverzióra, így gyorsabb
mint az alap X-es meghajtó.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.3>2.3.1.2.3. nVidia kártyák</A></B></P>
<P>nVidia nem túl jó választás Linux alá.. A bináris, zárt forráskódú nVidia
meghajtót kell használnod, ami az nVidia honlapjáról tölthető le. A szabvány
XFree86 meghajtó nem tartalmaz XVideo támogatást ezekhez a kártyákhoz, mivel
az nVidia nem adja ki a specifikációikat.</P>
<P>Úgy tudom a legújabb XFree86 meghajtó már tartalmaz XVideo gyorsítást
a Geforce 2-es és 3-as kártyákhoz.</P>
<UL><LI>Riva128-as kártyáknak még az nVidia meghajtóval se lesz XVideo-juk :(
Panaszkodj az nVidiának.</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.4>2.3.1.2.4. ATI kártyák</A></B></P>
<UL>
<LI>A <A HREF="http://www.linuxvideo.org/gatos">GATOS meghajtó</A> (amit
ajánlott használni, hacsak nem Rage128-ad vagy Radeon-od van mivel az
<B>MPlayer</B> ezekhez sokkal jobb, beépített támogatást nyújt)
alapállapotban bekapcsolt VSYNC-et tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a
dekódolási sebesség (!) hozzá van szinkronizálva a monitor frissítési
frekvenciájához. Ha a lejátszás lassúnak tűnik, próbáld meg valahogy
kikapcsolni a VSYNC-et, vagy állítsd a képfrissítést n*(a film fps-e)
Hz-re.</LI>
<LI>Radeon VE - ehhez a kártyához jelenleg csak az XFree86 CVS-ében van
meghajtó, TV kimenet nélkül. Természetesen az <B>MPlayer</B>-rel teljeskörű
<B>hardveres gyorsítást</B> és <B>TV kimenetet</B> kapsz, és semmilyen
könyvtár vagy X nem kell. Olvasd el a <A HREF=#2.3.1.15>Vidix</A>
fejezetet.</LI>
</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.5>2.3.1.2.5. NeoMagic kártyák</A></B></P>
<P>Ezek a kártyák sok laptopban megtalálhatók. Sajnos az alap 4.2.0-es X-ben
lévő meghajtó nem tud Xv-t. Tölts le tőlünk egy módosított, Xv-t tudó
meghajtót
<A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/neomagic_drv.o.4.2.0.bz2">innen</A>.
4.2.0 előtti X-szel fölösleges próbálkozni...
</P>
<P>DVD méretű filmek lejátszásához írd át az XF86Config-ot a következőképp :</P>
<P>
Section "Device"<BR>
&nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
&nbsp; &nbsp; Driver "neomagic"<BR>
&nbsp; &nbsp; <B>Option "OverlayMem" "829440"</B><BR>
&nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
EndSection
</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.2.6>2.3.1.2.6. Trident kártyák</A></B></P>
<P>Ha egy Trident kártyád van és a 4.1.0-es X-szel nem működik az xv kimenet,
próbáld a legújabb XFree cvs-t, vagy várd meg a 4.2.0-ás XFree-t. A
legújabb cvs-ben már van teljesképernyős támogatás a Cyberblade XP
kártyákhoz.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3>2.3.1.3. DGA</A></B></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.1>2.3.1.3.1. Előszó</A></B></P>
<P>Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a
DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem).</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.2>2.3.1.3.2. Mi az a DGA ?</A></B></P>
<P>A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar,
amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer
memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz
területére történő lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal
engedi. Ez történhet root-ként történő bejelentkezéssel, vagy a suid bit
beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!).</P>
<P>A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2
pedig az XFree 4.0.1 óta létezik.</P>
<P>A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz
itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre.</P>
<P>A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység
megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységű X szervert
átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva.</P>
<P>A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptől és ennek
X-es driverétől, ezért nem minden rendszeren működik ...</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.3>2.3.1.3.3. DGA támogatás telepítése <B>MPlayer</B>-be</A></B></P>
<P>Először bizonyosodj meg arról, hogy az X betölti-e a DGA kiterjesztést, lásd
/var/log/XFree86.0.log :</P>
<P>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<CODE>(II) Loading extension XFree86-DGA</CODE></P>
<P>Amint látod, XFree86 4.0.x vagy újabb, NAGYON AJÁNLOTT!
Az <B>MPlayer</B> DGA meghajtója ./configure közben automatikusan
detektálódik, de az --enable-dga opcióval megerősítheted.</P>
<P>Ha a meghajtó nem tud kisebb felbontásba váltani, próbálkozz a -vm, -fs
-bpp, -zoom opciókkal, hogy találj egy olyan videomódot amibe belefér a
film. Jelenleg nincs konverter.. :(</P>
<P>Legyél ROOT. A DGA-n root jogok kellenek hogy közvetlenül írjon a video
memóriába. Ha egyszerű felhasználóként akarod futtatni, az <B>MPlayer</B>-t
SUID root-ként kell installálnod :</P>
<P><CODE>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chown root /usr/local/bin/mplayer<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod 750 /usr/local/bin/mplayer<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod +s /usr/local/bin/mplayer</CODE></P>
<P>Így már felhasználóként is működik.</P>
<P><B>!!!! JÓL FIGYELJ !!!!</B><BR>
Ez egy ÓRIÁSI biztonsági lyuk! Soha ne csináld ezt egy szerveren, vagy
egy olyan gépen, amit több ember is elér, mert így root jogokat szerezhetn
a suid MPlayer-en keresztül.<BR>
<B>!!!! ÉN FIGYELMEZTETTELEK ... !!!!</B></P>
<P>Most használd a '-vo dga' opciót, és már megy is! (remélhetőleg:)
Ajánlatos kipróbálni továbbá a '-vo sdl:dga' opciót is, ha működik.
Sokkal gyorsabb!!!</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.4>2.3.1.3.4. Felbontásváltás</A></B></P>
<P>A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhető a (lassú) szoftveres
scale, ugyanakkor teljesképernyős lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan
egyező felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani,
ami az <CODE>/etc/X11/XF86Config</CODE> fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal
definiáljuk, és a videokártya képességeitől függenek. Az X szerver ezt
a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a
kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak:
<CODE>/var/log/XFree86.0.log</CODE>
Az A függelékben néhány modeline példa található.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.5>2.3.1.3.5. DGA és <B>MPlayer</B></A></B></P>
<P>Az <B>MPlayer</B>-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben
(-vo sdl:dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettőre
igazak; a következő néhány részben elmagyarazom, hogy is működik az <B>MPlayer</B>
DGA drivere.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.6>2.3.1.3.6. A DGA meghajtó képességei</A></B></P>
<P>A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik.
Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb eső
felbontásba vált. Figyelmen kívül hagyja a -vm és -fs kapcsolókat
(felbontásváltás és teljesképernyő) - mindig az adott felbontás lehető legjobb
kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a
kép nagyítására.
Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod, hogy az -x és -y által
kijelölt mérethez válasszon felbontást.
A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config
file-od által elérhető felbontásokat.
DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is a -bpp opcióval.
A megadott szám lehet: 15, 16, 24 és 32. A hardveredtől függ, hogy ezek
közül melyeket használhatod, valamint, hogy (lassú) konverzió kell-e.</P>
<P>Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen,
akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb
lejátszást eredményez.</P>
<P>A doublebuffering azt jelenti, hogy a video következő képkockájának kirajzolás
a videomemórián kívül történik, amíg az előző képkocka kirajzolódik. Amint
elkészül, a grafikus kártya megkapja ennek a memóriaterületnek a címét, és azt
jeleníti meg, ami ott van. Mindeközben a másik memóriaterület újra feltöltődik.</P>
<P>A doublebuffering a -double opcióval kapcsolható be és a -nodouble opcióval ki
Jelenleg alapállapotban ki van kapcsolva. Ha a DGA drivert használod, csak
doublebuffering esetén lesz OSD-d. Viszont, ha bekapcsolod az nagy
teljesítménycsökkenéssel járhat (a K6-II+ 525 gépemen plusz 20% CPU idő!),
függően a videokártyád DGA driverértől.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.7>2.3.1.3.7. Sebesség</A></B></P>
<P>A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el,
plusz teljeskepérnyős módot. A százalékos CPU használati értekeket, amiket az
MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl. az X11 drivernél nem tartalmazzák
az X szerver által a megjelenítéshez használt időt. Kapcsolj egy terminált
a soros portodra és indíts egy top-ot, hogy lásd valójában mi történik.</P>
<P>Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erősen függ
a videokártyádtól és annak driverétől.</P>
<P>Ha lassú a rendszered, jobb, ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz,
mivel ezek a 32bites mód memóriasávszélességének csak a felét igénylik.</P>
<P>A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot
támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites
módhoz képest.</P>
<P>Már láttam (divx) AVI file-okat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k
400Mhz-en vagy afölött már jók.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.8>2.3.1.3.8. Ismert hibák</A></B></P>
<P>Nos, néhány XFree fejlesztő szerint a DGA nagy szörnyűség. Szerintük nem
érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes.</P>
<UL>
<LI>XFree 4.0.3-mal és nv.o driverrel van egy bug, ami furcsa színeket
eredménye</LI>
<LI>az ATI driverrel egynél többször kell módot váltani, miután a DGA
használat befejeződott</LI>
<LI>némely driverek egyszerűen nem tudnak visszaváltani a normális
felbontásba (használd a Ctrl-Alt-Keypad +, - billentyűket)</LI>
<LI>néhány driver furcsa színeket jelenít meg</LI>
<LI>mások hazudnak arról, hogy mennyi memóriát map-elnek be, így vo_dga
nem fog doublebuffering-et használni (SIS?)</LI>
<LI>megint mások nem adnak vissza egyetlen videomódot se. Ebben az esetben
a DGA driver leáll valami nonszensz üzenettel mint pl 100000x100000 vagy
ilyesmi...</LI>
<LI>az OSD csak doublebuffering-el működik</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.9>2.3.1.3.9. Beépítendő dolgok</A></B></P>
<UL>
<LI>az új X11 render interface használata OSD-hez</LI>
<LI>hol van a TODO listám ???? :-((((</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.A>2.3.1.3.A. Néhány modeline</A></B></P>
<PRE>
Section "Modes"
Identifier "Modes[0]"
Modeline "800x600" 40 800 840 968 1056 600 601 605 628
Modeline "712x600" 35.0 712 740 850 900 400 410 412 425
Modeline "640x480" 25.175 640 664 760 800 480 491 493 525
Modeline "400x300" 20 400 416 480 528 300 301 303 314 Doublescan
Modeline "352x288" 25.10 352 368 416 432 288 296 290 310
Modeline "352x240" 15.750 352 368 416 432 240 244 246 262 Doublescan
Modeline "320x240" 12.588 320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan
EndSection
</PRE>
<P>Ezek a bejegyzések működnek az én Riva128-asomon, az nv.o driverrel.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.3.B>2.3.1.3.B. Bug Reports</A></B></P>
<P>If you experience troubles with the DGA driver please feel free to file
a bug report to me (e-mail address below). Please start mplayer with the
-v option and include all lines in the bug report that start with vo_dga:</P>
<P>Please do also include the version of X11 you are using, the graphics card
and your CPU type. The X11 driver module (defined in XF86-Config) might
also help. Thanks!</P>
<P><I>Acki (acki@acki-netz.de, www.acki-netz.de)</I></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.4>2.3.1.4. SDL</A></B></P>
<P>Az SDL (Simple Directmedia Layer) alapvetően egy egységes felületet nyújt
video/audio meghajtókhoz történő hozzáféréshez. A programok amik az SDL-t
használják, csak az SDL-ről tudnak, arról nem hogy maga az SDL voltaképp
milyen video/audio-n nyomja ki a dolgot. Például egy SDL-re épülő Doom
port futhat svgalib-en, aalib-en, X-en, fbdev-en vagy másokon. Az
SDL_VIDEODRIVER környezeti változóval például megadható a használni kívánt
meghajtó. Na ennyit az elméletről.</P>
<P>Az <B>MPlayer</B>-hez kapcsolódóan: sokáig az SDL X11 meghajtója volt
haszálandó a szoftveres nagyításhoz az olyan kártyákhoz/meghajtókhoz
amik nem tudtak XVideo-t. Manapság már a saját szoftveres nagyító
rutinunkat érdemes használni mert szebb és jobb. :) Volt továbbá
SDL-en keresztüli aalib kimenet, de már abból is sajátunk van. A DGA
módja kis ideig jobb volt mint a mienk.</P>
<P>Jót tesz továbbá olyankor ha a bugos video kártya vagy a meghajtója
szaggatva jeleníti meg a képet (NEM lassú gépre gondolok), vagy ha
az audio meghajtó a hibás.</P>
<P>Az SDL kimenet támogatja a feliratoknak a film alatti fekete sávon
történő megjelenítését.</P>
<P>Néhány megjegyzés az <B>MPlayer</B>-nen található SDL meghajtóhoz:</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Van néhány parancssori opciója:</B></P></TD></TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-vo sdl:név</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
megadható hogy melyik video SDL meghajtót használja (pl. aalib, dga, x11)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-ao sdl:név</TD><TD></TD><TD>megadható hogy melyik audio SDL meghajtót használja (pl. dsp,
esd, arts)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-noxv</TD><TD></TD><TD>kikapcsolja az XVideo hardveres gyorsítást</TD><TR>
<TD></TD><TD>-forcexv</TD><TD></TD><TD>megerősíti a hardveres gyorsítás használatát</TD><TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>SDL billentyűk:</B></P></TD><TR>
<TD></TD><TD>F</TD><TD></TD><TD>teljesképernyős/ablakos mód között vált</TD><TR>
<TD></TD><TD>C</TD><TD></TD><TD>a rendelkezésre álló videomódok között vált</TD><TR>
<TD></TD><TD>W/S</TD><TD></TD><TD>a * és / alteregói (hangerő)</TD><TR>
</TABLE>
<P><B>Ismert hibák:</B></P>
<UL>
<LI>az sdl:aalib-nél a lenyomott gombok örökké ismétlődnek. (használj
-vo aa-t!) Ez SDL hiba, nem változtathatok rajta (SDL 1.2.1-el
tesztelve)</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.5>2.3.1.5. SVGAlib</A></B></P>
<P><B><U>Installálás</U></B><BR>
Fel kell installálnod az svgalib-et, és a fejlesztői környezetét, hogy az
<B>MPlayer</B> le tudja fordítani az SVGAlib meghajtót (automatikusan
detektálja, de lehet kényszeríteni is), és ne felejtsd el átszerkeszteni az
<CODE>/etc/vga/libvga.config</CODE>-ot, hogy tükrözze a kártyád és a
monitorod tulajdonságait.</P>
<P><B><U>Megjegyzések</U></B><BR>
Bizonyosodj meg róla, hogy nem használod a -fs kapcsolót, mert ez itt a
szoftveres scaler-t kapcsolja be, ami pedig lassú. Ha tényleg szükséged van
rá használd az <CODE>-sws 4</CODE> opciót, ami valamivel rosszabb minőség
mellett sokkal gyorsabban működik.</P>
<P><B><U>EGA (4bpp) támogatás</U></B><BR>
Az SVGAlib tartalmazza az EGAlib-et, és az <B>MPlayer</B> képes 4bpp
színmélységben lejátszani bármilyen filmet. A kettő együttesen a következő
konfigurációk támogatását jelenti:</P>
<UL>
<LI>EGA kártya EGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp, 640x350x4bpp</LI>
<LI>EGA kártya CGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp</LI>
</UL>
<P>A bpp (bits per pixel) értéket kézzel kell 4-re állítani:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-bpp 4</CODE><BR>
A filmet valószínűleg le kell kicsinyíteni egy EGA módra:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-vop scale=640:350</CODE> vagy<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-vop scale=320:200</CODE><BR>
Ehhez pedig egy gyors scaler kell:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-sws 4</CODE><BR>
Valószínűleg az aspektus javítást ki kell kapcsolni:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-noaspect</CODE><BR>
</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.6>2.3.1.6. Framebuffer meghajtó (FBdev)</A></B></P>
<P>Annak eldöntése, hogy legyen-e framebuffer meghajtó, a ./configure alatt dől
el. Olvasd el a kernelforrásban található framebuffer dokumentációt
(Documentation/fb/*), ami leírja, hogy hogy kapcsold be stb. !</P>
<P>Ha a kártyád nem támogatja a VBE 2.0 szabványt (régebbi ISA/PCI kártyák,
például az S3 Trio64), csak a VBE 1.2-et (vagy régebbit?) : Nos, VESAfb még
mindig használható, de a Linux bootolása előtt be kell töltened a SciTech
Display Doctor-t (régebben UniVBE). Használj DOS bootlemezt, vagy valami! És
ne felejtsd regisztrálni az UniVBE-det ;))</P>
<P>Az FBdev meghajtónak van néhány saját opciója is :</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-fb</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
a framebuffer egység megadása (/dev/fb0)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fbmode</TD><TD></TD><TD>a használni kívánt videomód neve (/etc/fb.modes szerint)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fbmodeconfig</TD><TD></TD><TD>módkonfigurációs file (alapban /etc/fb.modes)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_hfreq</TD><TD></TD><TD ROWSPAN=3>FONTOS ! lásd example.conf</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_vfreq</TD><TD></TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_dotclock</TD><TD></TD><TR>
</TABLE>
<P>Ha egy specifikus videomódba akarsz váltani, azt így teheted :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mplayer -vm -fbmode (A mód neve) filenév</CODE></P>
<UL>
<LI><B>-vm</B> egymaga kiválasztja a leginkább ideillő módot az /etc/fb.modes fileból.
Használható az -x és -y opciókkal együtt is. A -flip opció csak akkor
támogatott, ha a film pixelformátuma megegyezik a videomód formátumával.
Figyelj a bpp értékére is, az fbdev meghajtó a jelenlegit próbálja
használni, vagy ha a -bpp opciót használod, akkor azt.</LI>
<LI><B>-zoom</B> opció nem támogatott (a szoftveres nagyítás nagyon lassú).
Az -fs opciónak nincs jelentősége. Továbbá nem használhatsz 8 vagy kisebb
bpp-s módokat.</LI>
</UL>
<P>Megj: az FBdev módváltás _NEM_ működik a VESA framebufferrel, és ne is
kérdezd miért, mert nem <B>MPlayer</B> hiba.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.7>2.3.1.7. Matrox framebuffer (mga_vid)</A></B></P>
<P>Ez a rész a Matrox G200/G400/G450/G550 BES (Back-End Scaler) támogatásról szól,
azaz az mga_vid kernel meghajtóról. Hardveres VSYNC támogatást tartalmaz,
tripla buffereléssel. Framebufferes konzolon is, és X alatt is működik.</P>
<P><B>FIGYELEM</B>: nem Linux rendszereken <A HREF=#2.3.1.15>Vidix</A>-en
keresztül lehet csak használni az mga_vid-et !!!</P>
<P>A használatához előszöris le kell fordítani :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;cd drivers<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;make</CODE></P>
<P>Aztán létrehozni a /dev/mga_vid egységet :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mknod /dev/mga_vid c 178 0</CODE></P>
<P>betölteni a meghajtót :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o</CODE></P>
<P>Ellenőrizd hogy jól detektálta-e a memória méretét, a 'dmesg' paranccsal.
Ha rosszul, akkor használd az mga_ram_size opciót (előtte rmmod mga_vid) :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o mga_ram_size=16</CODE></P>
<P>Hogy mindez automatikus legyen, előszöris a következő sor kell az /etc/modules.conf
végére :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alias char-major-178 mga_vid</CODE></P>
<P>Ezután másold az <CODE>mga_vid.o</CODE> file-t a megfelelő helyre a
<CODE>/lib/modules/&lt;kernel verzió&gt;</CODE> könyvtárakon belül.</P>
<P>Végül futtasd le a depmod-ot :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;depmod -a</CODE></P>
<P>Most (újra) le kell fordítanod az <B>MPlayer</B>-t, a ./configure detektálja
a /dev/mga_vid létezését, és lefordítja az 'mga' meghajtót. Az
<B>MPlayer</B>-ből a használata a '-vo mga' opcióval történik ha
framebufferes konzolról vagy, és '-vo xmga' ha X-ből.</P>
<P>Az mga_vid meghajtó probléma nélkül együttműködik az Xv-vel.</P>
<P>A <CODE>/dev/mga_vid</CODE> fileből kiolvasható néhány info (pl cat-tal),
és meg lehet változtatni a fényerőt is rajta keresztül :
<CODE>echo "brightness=120" > /dev/mga_vid</CODE></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.8>2.3.1.8. SiS 6326 framebuffer (sis_vid)</A></B></P>
<P>SiS 6326 YUV Framebuffer meghajtó -> sis_vid kernel meghajtó</P>
<P>A felülete elvileg kompatibilis az mga_vid-del, de ebbe nem kerültek
bele az mga_vid-es változtatások, úgyhogy valószínűleg nem működik.
Jelentkezők kellenek tesztelésre, javításra.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.9>2.3.1.9. 3dfx YUV támogatás</A></B></P>
<P>Ez a meghajtó a kernel tdfx framebufferét használva jelenít meg filmeket
hardveres gyorsítással. tdfxfb kell a kernelbe, és a következőképp kell
újrafordítani az <B>MPlayer</B>-t : <CODE>./configure
--enable-tdfxfb</CODE></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.10>2.3.1.10. OpenGL kimenet</A></B></P>
<P>Az <B>MPlayer</B> támogatja filmek lejátszását OpenGL-en keresztül. Sajnos,
nem minden meghajtónak van meg ez a képessége. Például az Utah-GLX
(3-as X-hez) meghajtók mindegyike tudja ezt, minden támogatott kártyával.
Lásd a <A HREF="http://utah-glx.sourceforge.net">http://utah-glx.sourceforge.net</A> címen.</P>
<P>XFree86(DRI) >= 4.0.3 csak Matrox, és Radeon kártyákkal támogatja.
Lásd a <A HREF="http://dri.sourceforge.net">http://dri.sourceforge.net</A> címen.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.11>2.3.1.11. AAlib - szöveges módú megjelenítés</A></B></P>
<P>Az <B>AAlib</B> könyvtár grafikák szöveges módban történő megjelenítésére
szolgál. Nagyon sok program támogatja, mint például a Doom vagy a Quake, stb.
Az <B>MPlayer</B> egy nagyon jó drivert tartalmaz hozzá.
Ha a ./configure úgy detektálta hogy fent van az aalib, lefordul az aalib
meghajtó.</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Az AA ablakban használhatsz néhány extra billentyűt:</B></P></TD><TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>kontraszt csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>2</TD><TD></TD><TD>kontraszt növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>3</TD><TD></TD><TD>fényerő csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>4</TD><TD></TD><TD>fényerő növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>5</TD><TD></TD><TD>gyors megjelenítés be/ki</TD><TR>
<TD></TD><TD>6</TD><TD></TD><TD>ditherelési módok (nincs, error distribution, floyd steinberg)</TD><TR>
<TD></TD><TD>7</TD><TD></TD><TD>kép invertálása</TD><TR>
<TD></TD><TD>a</TD><TD></TD><TD>AA és MPlayer billentyűk között vált)</TD><TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>A következő parancssori opciók állnak rendelkezésre:</B></P></TD></TR>
<TD></TD><TD>-aaosdcolor=V</TD><TD></TD><TD>OSD szín megváltoztatása</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aasubcolor=V</TD><TD></TD><TD>feliratok színének megváltoztatása</TD><TR>
<TD COLSPAN=3></TD><TD><P><I>ahol a V lehet: (0/normál, 1/sötét, 2/bold, 3/boldfont, 4/reverz, 5/special)</P></TD></TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>AAlib itselves provides a large sum of options.
Here are some important:</P></B></TD><TR>
<TD></TD><TD>-aadriver</TD><TD></TD><TD>aa meghajtó beállítása (X11, curses, linux)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaextended</TD><TD></TD><TD>az összes 256 karakter használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaeight</TD><TD></TD><TD>8 bites ascii használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aahelp</TD><TD></TD><TD>az összes aalib opció kiírása</TD><TR>
</TABLE>
<P>Megj: a renderelés nagyon CPU igényes, különösen ha AA-on-X-et
(X alatti aalib) használsz, és a legkevésbe CPU igényes, ha síma,
nem-framebufferes konzolon futtatod. Használd az SVGATextMode-t
hogy legyen szép nagy szöveges módod, és mehet!</P>
<P>Használd a -framedrop opciót ha a géped nem elég gyors.</P>
<P>Ha konzolon játszol le, jobb sebességet érhetsz el ha a 'linux'
meghajtót használod, nem a 'curses'-t (-aadriver linux). De így
írási hozzáférés kell a /dev/vcsa*-hoz! vo_aa megpróbálja a legjobb
módot megtalálni.
Lásd a http://aa-project.sourceforge.net/tune/ címet további
részletekért.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.12>2.3.1.12. VESA - megjelenítés a VESA BIOS segítségével</B></P>
<P>Ez egy <B>általános meghajtó</B> minden olyan kártyára, melynek VESA VBE 2.0
kompatibilis BIOS-a van. Ezen kívül még egy oka van ezen meghajtó
kifejlesztésének - a TV-n történő lejátszással kapcsolatos gondok.<BR>
<B>VESA BIOS EXTENSION (VBE) 3.0-ás verzió Dátum: Szeptember 16, 1998</B>
(70. oldal) ezt írja:
</P>
<BLOCKQUOTE>
<b>Duál-Kontroller Elv</b><br>
A VBE 3.0 támogatja a duál-kontroller elvet, miszerint mivel mindkét
kontroller tipikusan ugyanattól az OEM-től került ki, ugyanazon a grafikus
kártyán ugyanazon BIOS ROM irányítása alatt, lehetséges az applikáció elöl
elrejteni a tényt, hogy tulajdonképpen két kontroller van jelen.
Ennek megvan az a hátránya hogy nem lehet egyszerre használni a két adaptert,
de cserébe a VBE 3.0 előtti programok normálisan futhatnak. A 00h VBE
funkció (Kontroller Információ Lekérése) visszaadja az adapterek
információit, beleértve a rendelkezésre álló videomódok kombinált
listáját. Mikor egy program kiválaszt egy módot, a megfelelő kontroller
aktiválódik.
</BLOCKQUOTE>
<P>Azaz ezzel a meghajtóval van esély hogy a TV kimenetet működésre bírd.</P>
<P><B>Előnyök:</B><BR>
- Akkor is nézhetsz filmeket ha a Linux <B>nem is ismeri</B> a kártyádat.<BR>
- Nem kell semmilyen grafikai program a Linuxodra (mint az XFree86, fbdev,
stb). Ez a meghajtó <B>szöveges módból</B> is futtatható.<BR>
- Lehetséges hogy működni fog vele a <B>TV kimenet</B>. (ATI kártyákkal
legalábbis)<BR>
- A meghajtó a <B>10h megszakítást</B> hívja, tehát nem emulátor - az
<B>igazi</B> BIOS-t hívja, <B>valós</B> módban. (igazából vm86 módból)<BR>
- Használhatod vele a Vidix-et, így a hardveres gyorsítású megjelenítést,
ÉS a TV kimenetet egyszerre használhatod! (ATI kártyákhoz ajánlott)</P>
<P><B>Hátrányok:</B><BR>
- Csak <B>x86 rendszereken</B> működik.<BR>
- Csak <B>ROOT</B> használhatja.<BR>
- Csak <B>Linux</B>on elérhető.<BR>
</P>
<P>Ne használd ezt a meghajtót <B>GCC 2.96-tal</B> együtt ! Nem fog működni !</P>
<P>
<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Jelenleg a következő opciókat veszi figyelembe:</B></P></TD><TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD> -vo vesa:opciók</TD><TD></TD><TD> jelenleg a következők: <b>dga</b> a DGA módot
kényszeríti, a <b>nodga</b> pedig megtiltja. Megj.: a paraméterek elhagyása a
DGA mód autodetektálását eredményezi. (A közeljövőben lehetséges lesz itt
megadni a mód paramétereit mint például képfrissítés, váltottsor, doublescan,
stb)</TD><TR>
hamarosan implementálva lesz (Will specify mode parameters such as refresh rate, interlacing, doublescan and so on. Samples: i43, 85, d100)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-screenw, -screenh, -bpp</TD><TD></TD><TD>felhasználó által megadott videomód használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-x, -y</TD><TD></TD><TD>megadott skálázás használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-zoom</TD><TD></TD><TD>skálázás bekapcsolása</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fs</TD><TD></TD><TD>teljesképernyős módra nagyítás</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fs -zoom</TD><TD></TD><TD>megadott skálázás teljesképernyős módra</TD><TR>
<TD></TD><TD> -double</TD><TD></TD><TD> dupla bufferelés bekapcsolása. (Csak DGA módban). Lassabb
mint a síma bufferelés, de kizárja a villogást.</TD><TR>
</TABLE>
</P>
<P><B>Ismert problémák, és elkerülésük:</B><BR>
- Ha van installálva <B>NLS</B> betűtipus a Linuxodon és szöveges módból
futtatod a meghajtót, kilépés után a <B>ROM betütipus</B> lesz betöltve.
A szokásos betűtipusodat a <B><I>setsysfont</I></B> programmal töltheted
be.<BR>
- Gyakran kilépés után <B>fekete a képernyő</B>. Ilyenkor válts át egy
másik konzolra, és vissza.<BR>
- A <B>működő TV kimenethez</B> be kell dugnod a TV kábelt bootolás előtt,
mivel a BIOS csak akkor inicializálja magát.
</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.13>2.3.1.13. X11</B></P>
<P>Kerülendő. Szabványos X11 kimenet (megosztott memóriával - mitshm),
és abszolut nélkülözi a hardveres gyorsítást. Támogat (MMX/3DNow/SSE
optimalizált, de még mindig lassú) szoftveres nagyítást, az <CODE>-fs
-zoom</CODE> opciók használata esetén. A legtöbb mai kártyának van hardveres
támogatása, nekik a <CODE>-vo xv</CODE> opció kell, vagy Matroxokhoz
<CODE>-vo xmga</CODE>.</P>
<P>A baj ott van hogy a legtöbb kártya meghajtója nem támogatja a hardveres
gyorsítást a második fejen vagy TV kimeneten. Ezekben az esetekben zöld/kék
színű ablak látszik a film helyett. Itt lesz hasznos ez a meghajtó, de
a szoftveres nagyításhoz erős CPU is szükségeltetik. Ne használd az SDL
meghajtó szoftveres kimenetét+nagyítását mert annak sokkal rosszabb
képminősége van !</P>
<P>A szoftveres nagyítás nagyon lassú, jobb ha videomódot váltasz inkább.
Írd bele az XF86Config-ba a DGA fejezet modeline-it.</P>
<UL>
<LI>ha 4-es XFree86-od van, használd a <CODE>-vm</CODE> opciót, ami
majd a megfelelő videomódba kapcsol. Ha nem teszi:</LI>
<LI>3-as XFree86-tal, a <B>CTRL-ALT-plusz</B> és <B>minusz</B> billentyűkkel
válts a megfelelő módba.</LI>
</UL>
<P>Ha nem találod az általad beillesztett videomódokat, nézd át az XFree86
kimenetét. Néhány meghajtója nem támogatja az alacsony pixelclock-okat
amiket ezek a módok használnak.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.15>2.3.1.15. VIDIX</A></B></P>
<P><B><I>MI IS AZ A VIDIX?</I></B></P>
<P>A VIDIX a <B>VID</B>eo <B>I</B>nterface for *ni<B>X</B> szavak rövidítése.
A VIDIX egy interface az olyan meghajtók számára, mint például az
mga_vid. Könnyen portolható.</P>
<P>Ez az interface a meglévő meghajtókat (amik mga_vid, rage128_vid, radeon_vid, pm3_vid
neveken ismertek) egy fix keretbe foglalja. Továbbá magas szintű interface-t
nyújt a BES (BackEnd Scaler) vagy OV (Video Overlay) chip-ek eléréséhez.
Nincs benne viszont alacsonyszintű interface a grafikus szerverekhez
hasonlóan.</P>
<P><B><I>HASZNÁLAT</I></B></P>
<UL>
<LI>Használható például közvetlenül: <CODE>-vo xvidix</CODE><BR>
Ez a meghajtó csak X alatt használható, es egyfajta frontend a VIDIX
technológiához.</LI>
<LI>A VIDIX használható alegységként is, más ismert kimeneteken keresztül,
például :<BR>
<CODE>-vo vesa:vidix</CODE> vagy <CODE>-vo fbdev:vidix</CODE></LI>
</UL>
A <B>VIDIX</B> számára mindez teljesen lényegtelen.
<P><B>SZÜKSÉGES</B></P>
<UL>
<LI>Hogy a videokártya grafikus módban legyen (bár megnéztem szöveges
módban is.. hát elég rettenetes ;) arra AAlib való).<BR>
<I>Megjegyzés: ez kipróbálható, csak a vo_vesa meghajtóban kell
kikommentezni a grafikus módba váltó sort.</I></LI>
<LI>Az <B>MPlayer</B> választott video kimeneti meghajtójának tudnia kell
a használt képernyő méreteiről, és ezt el is kell mondania a VIDIX
almeghajtónak.</LI>
</UL>
<P><B><I>VARIÁCIÓK A HASZNÁLATRA</I></B></P>
<P>Amikor a VIDIX-et almeghajtóként használod, a tulajdonképpeni konfigurálást
maga a "fő" meghajtó végzi (rövidebben a vo_server). Így használhatod
azokat az opciókat is, amiket VIDIX nélkül is használhattál. Plusz,
értelmezi a <CODE>-double</CODE> opciót (a használata ajánlott, legalábbis
az ATI kártyákhoz).<BR>
A <CODE>-vo xvidix</CODE> opció jelenleg a következő opciókat ismeri fel :
<CODE>-fs -zoom -x -y -double</CODE>.<BR>
</P>
<P>Továbbá, lehetséges átugrani az autodetektálást, a kívánt VIDIX
meghajtó harmadik opcióként történő megadásával :<BR>
<BR>
&nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double
file.avi</code><BR>
vagy<BR>
&nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp
32 file.avi</code><BR>
<BR>
Viszont ez elég veszélyes, mivel ilyenkor mindenképp a megadott meghajtó
lesz betöltve, és előre nem látható következményekhez vezethet, akár
lefagyáshoz is. Csak akkor próbáld ezt ha teljesen biztos vagy abban hogy
működni fog, viszont az <B>MPlayer</B> automatikusan nem tesz hasonlóan.
Szólj a fejlesztőknek. A helyes módszer az, amikor a VIDIX autodetektál.
</P>
<P>
A VIDIX nagyon új technológia, és nagyon valószínű hogy a Te rendszereden
(számunkra ismeretlen OS, stb) nem fog működni. Ilyenkor az egyetlen
lehetőség, ha átportolod (főleg a libdha-t). Nagyon valószínű hogy a VIDIX
minden olyan rendszeren működőképes, ahol az X11.</P>
<P>És egy utolsó figyelmezetetés: sajnos/szerencsére a VIDIX <B>CSAK ROOT</B>
jogosultsággal elérhető, mivel közvetlen hardveres hozzáférésre van
szükség. A minimum, hogy a <B>suid</B> bitet bebillented az <B>MPlayer</B>
binárison.
</P>
<P><B><I>VIDEO EQUALIZER</I></B></P>
<P>
A Vidix tartalmaz tartalmaz egy video equalizert, ami vagy a szokásos
<B>1-8</B> billentyűkkel (lásd a manpage-t), vagy parancssori opciókkal
szabályozható. Az <B>MPlayer</B> a következő opciókat ismeri fel :
</P>
<P>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-brightness</CODE> - <B>FÉNYERŐ</B> állítása.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-contrast</CODE> - <B>KONTRASZT</B> állítása.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-saturation</CODE> - <B>SZATURÁCIÓ</B> állítása. Lehet
fekete-fehér képet is előállítani vele.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-hue</CODE> - <B>HUE</B> állítása.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-red_intensity</CODE> - <B>VÖRÖS</B> komponens állítása.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-green_intensity</CODE> - <B>ZÖLD</B> komponens állítása.<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-blue_intensity</CODE> - <B>KÉK</B> komponens állítása.<BR>
</P>
<P>
Mindegyik opció egy -1000-től +1000-ig terjedő számot fogad el
paraméterként.<BR> Az alapértelmezett a <B>0</B>.
</P>
<P>
<B>Megj.:</B> Nem mindegyik meghajtó támogatja ezeket az opciókat. Jelenleg
csak a <B>radeon_vid.so</B> nyújt teljeskörű támogatást a video
equalizinghez.
</P>
<P><B>Példák:</B><BR>
<CODE>mplayer -vo vesa:vidix -brightness -300 -contrast 200
filenév.avi</CODE><BR>
vagy<BR>
<CODE>mplayer -vo xvidix -red_intensity -50 -saturation 400 -hue 300
filenév.vob</CODE>
</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.16>2.3.1.16. Zr</A></B></P>
<P>Ez a meghajtó néhány hardveres MJPEG capture/dekóder kártyával használható
(DC10+-szal van lett tesztelve, de működnie kell LML33-mal és DC10-zel is).
A meghajtó először JPEG-be kódolja a képkockát, ezután elküdli a kártyának.
Az enkódolás a <B>libavcodec</B>-kel történik.</P>
<P>Működnie kell továbbá a
<A HREF="http://mjpeg.sourceforge.net">http://mjpeg.sourceforge.net</A>
címről letölthető kernel meghajtónak. Ezután már csak újra kell fordítani
az <B>MPlayer-t</B> az <CODE>--enable-zr</CODE> configure opcióval.</P>
<P>Néhány megjegyzés:</P>
<UL>
<LI>ne használd az xawtv-t az <B>MPlayer</B>-rel egy időben ugyanazon az
egységen, mert ez a gép lefagyását eredményezi.</LI>
<LI>a meghajtó konfigurálása a <CODE>-zr*</CODE> parancssori opciókkal
történik. Ezen opciók help-je a <CODE>-zrhelp</CODE> opcióval kérhető
le.</LI>
<LI>csak YV12 formátum használható (például libmpeg2, libavcodec).</LI>
<LI>az OSD nem támogatott</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.A>2.3.1.A. TV kimenet</A></B></P>
<P><B><A NAME=2.3.1.A.1>2.3.1.A.1. Matrox G400 kártyák</A></B></P>
<P>Linux alatt két lehetőséged van a G400 TV kimenetre :</P>
<P><B>FONTOS:</B> CSAK a Matrox G400DH/G400MAX kártyák tudnak Linux alatt
TV kimenetet, más Matroxok (G450, G550) <B>NEM!</B></P>
<UL>
<LI><B>XFree86</B>: a <A HREF="http://www.matrox.com">Matroxtól</A> letölthető
meghajtó, és a hozzávaló HAL modul. Ez X-et tud kiadni TV-re.<BR>
<B>Ezzel a módszerrel nem lesz hardveres gyorsítás</B> mint Windoze alatt!
A második fejnek csak YUV framebuffere van, a <I>BES</I> (Back End Scaler,
azaz a YUV scaler a G200/G400/G450/G550 kártyákon) nem működik rajta !
A windowsos meghajtó valahogy megkerüli ezt a limitet, valószínűleg
a 3D motorral nagyítva, és a YUV framebufferrel megjelenítve a képet.
Ha tényleg X-et akarsz használni, a <CODE>-vo x11 -fs -zoom</CODE>
opciók bekapcsolják a <B>LASSÚ</B> szoftveres nagyítást, és ráadásul
Macrovision másolásvédelem tetőzi az egészet (ezt egyébként
meg lehet tö^H^Hkerülni
<A HREF="http://avifile.sourceforge.net/mgamacro.pl">ezzel</A> a
perl script-tel).</LI>
<LI><B>Framebuffer</B>: a 2.4-es kernelek <B>matroxfb moduljait</B>
használva. A 2.2-es kernelekben nincs TV kimenet, így használhatatlanok
ilyen célra. Kernelfordításnál kapcsolj be MINDEN matroxfb-vel kapcsolatos
dolgot (MultiHead-et ne), és fordítsd őket <B>modulba</B>! Szükséges
továbbá bekapcsolni a kernelben az I2C-t.
<UL>
<LI>
Menj a <CODE>TVout/matroxset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
Installáld a <CODE>matroxset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
<LI>
Ha nincs <CODE>fbset</CODE>-ed installálva, lépj a
<CODE>TVout/fbset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
Installáld az <CODE>fbset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
<LI>
Ezekután lépj bele a <CODE>TVout/</CODE> könyvtárba, és futtasd le a
<CODE>./modules</CODE> scriptet root-ként. A szöveges módú konzolodnak
most framebuffer módba kellett hogy lépjen (nincs visszaút!).</LI>
<LI>Most futtasd a <CODE>./matroxtv</CODE> scriptet. Ez egy egyszerű
menűt ad. Írd be <B>2</B> és nyomj <B>ENTER-t</B>. Most a monitoron
és a TV-n ugyanannak a képnek kell lennie. A <B>3-as</B> menűpont
két független megjelenítőt kapcsol be, de így <B>nem használhatsz X-et</B> !
Ha a TV (PAL !) képén furcsa csíkok vannak, a script nem tudta
beállítani megfelelően a felbontást (alapban 640x512-re). Ilyenkor
próbáld ki a TV-* scripteket a <CODE>TVout/</CODE> könyvtárban.</LI>
</UL>
<P>
Oks. A következő feladat a kurzor eltüntetése, és a képernyőkímélő
kikapcsolása. Futtasd a következő parancsokat :</P>
<P>
<CODE>echo -e '\033[?25l'</CODE> vagy <CODE>setterm -cursor off<BR>
setterm -blank 0</CODE>
</P>
<P>
Jobb ha valami script-be teszed őket, és kiüríted a képernyőt is..
A kurzor visszakapcsolása :<BR><CODE>echo -e '\033[?25h'</CODE>
or <CODE>setterm -cursor on</CODE>
</P>
<P>Yeah kewl. A lejátszást a következő paraméterekkel indítsd :
<CODE>mplayer -vo mga -fs -screenw 640 -screenh 512 &lt;filename&gt;</CODE><BR>
(ha X-et használsz, most válts át konzolra például CTRL-ALT-F1 billentyűkkel)<BR>
A 640x512-t értelemszerűen írd át ha más felbontást állítottál be a matroxfb-n..<BR>
<B>És igen, élvezd az Xv-nél és windoznál szebb, jobb, gyorsabb Matrox TV kimenetet!</B>
</P>
</LI>
</LI>
</UL>
<P><B><A NAME=2.3.1.A.2>2.3.1.A.2. ATI kártyák</A></B></P>
<P>Az ATI TV kimenetek jelenlegi támogatottsága:</P>
<UL>
<LI><b>ATI Mach64</b>: <i>ImpacTV</i> van rajta, amit a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
támogat.</LI>
<LI><b>ASIC Radeon VIVO</b>: <i>Rage Theatre</i>, ami szintén támogatott a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
által.</LI>
<LI><b>Radeon VE</b> és <b>Rage PRO LT</b>: <i>ImpacTV2+</i> ami jelenleg nem támogatott Linux alatt.
Viszont <B>MPlayer</B>-rel teljeskörű <B>hardveres gyorsítást</B> és
<B>TV kimenetet</B> kapsz Radeonokhoz! Lásd a <a href=#2.3.1.12>VESA meghajtó</a> és
<A HREF=#2.3.1.14>Radeon video overlay</A> fejezeteket.</LI>
</UL>
<P>Szerencsére ha elég gyors processzorod van (Duron, Celeron2 vagy jobb),
<B>használhatod a TV kimenetet</B> a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtón</A>
keresztül.</P>
<P>A <B>VESA meghajtó</B> nem használ hardveres gyorsítást, hanem <B>DGA-t</B>
szimulál egy 64k-s ablakon keresztül, ami a BIOS 32 bites funkcióin keresztül
konfigurálható. Az ATI kártyák elég gyors memóriával rendelkeznek, így az itt
elveszített sebesség minimális. Más kártyákkal ellentétben itt nincs
meghatározva a TV-n használható módok száma, így <B>320x200</B>-tól
<B>1024x768</B>-ig bármilyen módot használhatsz.<BR>
Van <B>DGA</B> mód (legalábbis a Radeonoknál biztosan), ami automatikusan
detektálódik, és így hasonló teljesítményt kapsz mint a <B>-vo dga</B> és
<B>-vo fbdev</B> módokban.<BR>
Egy dologra kell figyelned : a PC bekapcsolásakor <B>legyen bedugva a TV
kábele</B>, mert a BIOS csak bootolásnál inicializálja magát.</P>
<P>A részleteket lásd a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtó</A> leírásánál.</P>
<P><B><A NAME=2.3.1.A.3>2.3.1.A.3. Voodoo 3</A></B></P>
<P>
Nézd meg <A HREF="http://www.iki.fi/too/tvout-voodoo3-3000-xfree">ezt az URL-t</A>.
</P>
</BODY>
</HTML>